7.rész Szeretlek bármi is történjen

Sziasztok :) Olyan jó látni, hogy ennyien szeretitek a blogot :) Nagyon jó vissza jelzéseket kapok, hogy nem tudok mit mondani xd :D De Wáááááá *.* Annyira imádlak titeket :) Lécci legyen meg a minimum öt komi :) 9 feliratkozó közül elvárnám :) Ja és bocsi, hogy ennyi ... később rész van, de ígérem ma van az utolsó. Csak nem nagyon akarom részletezni a gyerek sírástól a pelenkázásig részeket :D A kövi rész nagyon jó lesz :)
 Jó Olvasást :)
Pusziii

Szeretlek bármi történjen

Pár napja a kórházban vagyok Maia-val. Nem mozdulok mellőle. Niall pedig Lucy mellől. 

Mind a három egészséges és gyönyörű. Maia még nem látta a gyerekeit, de a mai nap folyamán a nővérek behozzák őket.

- Harry! - szólt hozzám majd, a kezemet megfogta, és magához húzott egy csókra. - Látni akarom az ikreket! - megsimogattam az arcát majd rá mosolyogtam

- Szólok Dr. McCall-nak oké? - erre bólintott majd kimentem az orvoshoz. Még egy utolsó pillantást vettem Maia-ra. Arca ki volt virulva.

** Maia szemszöge **

Amióta túl lettem a szülésen, nagyon boldog vagyok. És nem csak azért mert gyerekeim lettek. Hanem mert Harry szerelmet vallott nekem. Igen, jól tudom, hogy elhanyagoltam őt mostanában, de az a dolgok miatt volt. A megváltozott dolgok miatt.

** Harry szemszöge **

Oda mentem az orvoshoz, majd behívtam Maia kórtermébe.

- Jó Ms.Mitchell! - köszönt az orvos

- Jó napot! Mikor láthatom a gyerekeimet? - kérdezte egyből. Nagyon várja őket, így elhiszem , hogy izgul

- Mindjárt! 10 perc és hozzák a nővérek. - mondta majd kiment. Oda ültem az ágy szélére, és megfogtam a kezét. Kiböktem azt, ami eddig bökte a csőrömet.

- Kinek a nevére veszed az ikreket? - kérdeztem majd elmosolyodott. Egy ideig gondolkozott majd kimondta

- Ha lehet a tiédre. De csak ha nem gáz. - erre iszonyatosan nagy mosoly terült szét az arcomon. Jól tudta, hogy örülök. Nagyon de nagyon. - Akkor? - erre bólintottam majd egy hosszú csókot nyomtam puha ajkaira.

- Figyelj! Én Szeretlek bármi is történjen. 

- És énis téged! De ugye tudod, hogyha haza érünk csak gyerek sírás lesz hallható a házban? 

** 1 évvel később **

Az elmúlt év nehéz volt. Be kell vallanom, hogy gyerek nevelés nehéz. NAGYON nehéz. De megéri látni felnőni a két gyereket.

*

Mivel a nevemre vettem az ikreket, apjuk ként foglalkozok velük. Közös döntés alapján  Nicklaus Styles és Jaden Styles lett a gyerekek neve. Aranyosak :) Jobb lenne ha én lennék az apjuk, de nem így van. Apropó az apjuk. Jason, nem néz a gyerekek felé. Nem is akar tudni róluk. Mondhatom egy minta apa -.-

*

Niall is szintén úgy viselkedik mint egy apuka. Csak ő Lucy lányával foglalkozik úgy. Ő is a nevére vette, így a neve Briana Horan lett. Lucy azt mondta, hogy legyen ez, mert tudja, hogy fontos volt neki a nővére. És azt hiszem már ők is egy pár. Legalábbis úgy viselkednek. Mindig csókolóznak, és mondják egymásnak, hogy Szeretlek, meg ilyesmi.

*

Most éppen, bent ülünk a szobánkban ( egy szobába költöztünk ) és a gyerekeket fogjuk a kezünkben.

 - Tudod mit szeretnék? - kérdezte tőlem és édesen rám nézett. 

- Mit szeretnél édesem? - kérdeztem vissza

- Egyszer egy saját házba lenni. Ahol fel lehet őket nevelni, és csak mi lennénk négyen. Örökre. - egy puszit nyomtam a szájára amiért ilyen cuki elképzelése van a jövőről. - És tudod mit? Én csak annyit akarok, hogy akármi is történjék akkor is maradjunk egy család. 

- Egy család maradunk. Örökre! - ezzel a szabad karommal átkaroltam a nyakát, majd oda húztam az oldalamhoz és megpusziltam a fejét. A fejemet az övére döntöttem, majd kicsit lehunytam a szemem.

*

Kicsivel később arra ébredtem, hogy Jaden piszkálj a hajam.

- Jahj kicsim! - mondtam majd rá tettem a hasamra és ott ült.Megfogta az egyik ujjamat és azt kezdte piszkálni. - Maia ébredj! - ráztam meg a vállát mire felébredt. Átvittük a babákat a szobájukba, majd lefektettük őket, és lementünk a konyhába. ott ült Niall és Lucy is, így beszélhettünk egy egy kicsit.

- Sziasztok. Helyzet? - kérdezte Niall

- Semmi. Elaltattuk a kicsiket. Nálatok? - kérdeztem

- Ugyan ez. Figy Hazz kicsit beszéljünk. - erre elhívott. Kimentünk az erkélyre, majd ott elkezdett beszélni. - Van egy kis gáz! - erre felkaptam a fejem.

- Milyen gáz? - kérdeztem aggódva

- Jason és Brian. Ide jönnek. És elviszik a babákat! - erre ledermedtem. 

- Haha. Én nem fogom engedni! - erre egyetértően bólintott. Szemeiben megláttam, a lángot. És tudtam mire gondol. És énis arra gondoltam. - Haver. Eljött ami már két éve véget ért. - ezzel bementünk, majd elmondtuk mi lesz. Nem engedték, hogy bunyózzunk de muszáj. Anélkül elviszik a gyerekeket. De csak a holt testemen keresztül. Pár percel később megláttuk ahogy betört az ajtó.

- Nocsak Nocsak. Csak nem a gyerekeink nevelői! - mondta ki Brian 

- Csak nem a két balfasz akik megerőszakolták a barátnőjüket, majd a következményeit nem vállalták!